Hamupipőke premier a Budapesti Operettszínházban

Állótapsos ovációval kísért óriási sikerű ősbemutatót tartott a Budapesti Operettszínház november 15-én, 16-án és 17-én. A premierhétvégén Pejtsik Péter és Orbán János Dénes Hamupipőke című operettmusicaljét, új magyar zenés darabját láthatta a nagyközönség a Nagymező utcai teátrumban. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, aki fővédnökként megnyitotta a színház Családok Évada elnevezésű szezonját. 

Hankó Balázs az előadás előtt tartott beszédében elmondta: „Örömmel tölt el, hogy megnyithatom a Családok Évadát a Budapesti Operettszínházban. A családi operettmusical a 31. családpolitikai intézkedésünk.” A tárcavezető kitért arra, hogy nem csupán az előadásnak, de az Operettszínház idei évadának fővédnöke is egyben, amire Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, az intézmény főigazgatója kérte fel.

Kiss-B. Atilla a bemutatót követő fogadáson varázslatos előadásként méltatta a nagyívű produkciót, és kifejezte az előadás alkotói és szereplői iránti nagyrabecsülését. A főigazgató korábban elmondta, hogy a tavaly ősszel nagy sikerrel bemutatott és azóta is telt házzal játszott Az Orfeum mágusa című nagyoperett után az operettforradalom folytatódik: a Hamupipőke csodaszép, elbűvölő, szórakoztató, egyben elgondolkodtató alkotás, mely a család minden tagját megszólítja. Kiss-B. Atilla rámutatott arra, hogy Bozsik Yvette Kossuth-díjas színházi alkotó rendezései minden esetben többrétegű jelentéstartalommal bírnak, és nincs ez másképp a Hamupipőkével sem, amelynek elsődleges síkja a minőségi szórakoztatás, de azok a felnőttek is találnak benne értékes szellemi csemegét, akik fogékonyak a mélyebb tartalomra. Vagyis minden néző megtalálja benne, amire vágyik. Az előadásban számos fiatal, tehetséges színész is főszerepet kapott, nem véletlenül: a tehetséggondozás és az utánpótlás-nevelés kiemelten fontos a színház vezetőjének, éppen ezért az idei évadtól kezdődően a színház Tálentum Programjában fogja össze a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés színművész osztályának operett–musical szakos hallgatóit, a Pesti Broadway Musical Stúdió növendékeit, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem diákjait. A Tálentum Program egyik legfontosabb erénye, hogy a különböző művészeti területek felől az operett és a musical műfaja iránt érdeklődő, tálentummal bíró fiatalok közösen, összművészeti színházi környezetben, a gyakorlatban is sajátítsák el azt a tudásanyagot, ami az operett és a musical hiteles, magas minőségű műveléséhez szükséges. 

ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS ÉS ELŐADÁSOK IDE KATTINTVA!

Az összművészetiség a Hamupipőke című új magyar zenés darab ősbemutatóján is megjelent. Pejtsik Péter mindamellett, hogy új zenei anyagot írt, törekedett a különböző ismert zenei motívumok ízléses összefűzésére. A zeneszerző alapvetően szimfonikus zenekarra komponálta a darabot, mert meglátása szerint így megteremthető az átjárás a klasszikusabb és a modernebb stílusok között, de a népzenei elemekből fakadóan az előadásban hallható altatódal, csűrdöngölő, csujjogató, polka, csárdás és palotás is. Orbán János Dénes Kossuth-díjas drámaíró szerint az operett műfaja feltételezi a négy jól ismert és meghatározó szereplőt – a primadonnát, a szubrettet, a bonvivánt és a táncos komikust –, a mese színpadi alakjainak karakterjegyei azonban túlságosan kötöttek, ezért nem feltétlenül illeszkednek a klasszikus operett figurái közé. Másrészt a gazdag zenei anyagban megjelennek mások mellett operai igényű operettrészletek és a musical stílusjegyeit magukon hordozó dalok is. A librettó és a dalszövegek szerzője szerint ahogy Kálmán Imre felhasználta a cigányzene motívumait az alkotásaiban, úgy építik be a népzenét a mű keretei közé. Az előbbi sokrétű zenei skálát pedig jól összefoglalja és kifejezi a műfaji meghatározás, vagyis az operettmusical. Orbán János Dénes nemrég azt is elárulta, hogy azért esett a választás a csángó népdalokra, mert az árvaság és a szerelem tematikája ebben a kultúrkörben a legszívszaggatóbb. Mindemellett nem hiányozhat az előadásból a bál, a mulatság és a vidámság sem. Bozsik Yvette rendező, koreográfus számos gyermekeknek szóló előadást rendezett korábban. A Budapesti Operettszínházban is több produkciót jegyző alkotó úgy látja, hogy a gyermekek sokszor nyitottabbak a felnőtteknél, ezért megérthetik akár a szürreálisabb színházi fogalmazásmódot is. A rendező tiszta szívvel és lélekkel vetette magát az alkotókkal és a társulattal közös munkába, hiszen véleménye szerint a Hamupipőkét csak úgy lehet színpadra vinni, ha mindenki felszínre hozza a belső gyermeki énjét, kíváncsiságát, játékosságát és vagányságát. Bozsik Yvette véleménye, hogy a Hamupipőke nagyívű, szórakoztató és modern előadás, amely azonban mélylélektani utazásra is invitálja a nézőket. Hamupipőkének, az árva leánynak történetét – akinek gonosz mostohája és mostohatestvérei miatt megpróbáltatások sorát kell elszenvednie – mindenki ismeri. Mindannyiunkban elevenen él saját Hamupipőke-történetünk. Nem csoda: már az ókori Egyiptomban felbukkant, de kínai változata is fellelhető, világszerte közel 400 verziója ismert, és számtalan filmfeldolgozás és színpadi mű született belőle. A Budapesti Operettszínház Hamupipőkéje azonban nagyra törő, és minden eddigi változatnál komplexebb. Pejtsik Péter zeneszerző és Orbán János Dénes, a librettó és a dalszövegek írója bátor és nagyívű alkotásukban a magyar népmese és folklór elemeitől a mélylélektani tartalmakig szőtték a darab szálait, mindezt úgy, hogy a Bozsik Yvette rendezése és koreográfiája, a szintén Kossuth-díjas, Nemzet Művésze címmel kitüntetett F. Kovács Attila látványvilága és Berzsenyi Krisztina jelmezei a család apraja-nagyja számára szemet és szívet gyönyörködtetők legyenek. A látvány az Operettszínház minden eddigi produkcióját fölülmúlja, hiszen a teátrum új akvizíciója, az óriási LED-fal kitágítja a vizuális lehetőségek tárházát, organikus harmóniában Dreiszker József világítástervezésével és Somfai Péter vizuális effektjeivel.

Fotó: Janus Erika