A Cirkuszromantika magasiskolája - Beszámoló A CIRKUSZHERCEGNŐ bemutatójáról
A darab mese a szerelemről, féltékenységről, kényes helyzetek szenzációs megoldásáról. Egy szerelmi sokszög története csodálatos dallamokkal, rengeteg humorral színpadra álmodva. Az utóbbi évek legszebben színpadra varázsolt, legszórakoztatóbb operettje. Egytől-egyig nagyszerű alakításokkal, csodálatos hangokkal, és dallamokkal. A színpadkép valami gyönyörű, melyek híven tükrözik az egykori cári Oroszország mesébe illő gazdagságát és a cirkusz titokzatos világát
"Minden jó operett egy olyan mese, amelynek az öltözéke álomból varrt, de a valója mégis mindannyiunk igaz érzelmeit rejti.” /Verebes István/
A Cirkuszhercegnő Kálmán Imre egyik legtöbbet játszott operettje a Csárdáskirálynő és a Marica grófnő után, mely a cirkusz világába kalauzolja a nézőt. A Budapesti Operettszínházban ezúttal Homonnay Zsolt a teátrum művészeti vezetője állította színpadra a klasszikus zenés művet.
A február 21-én bemutatásra került nagyoperett helyszíne a cirkusz. A Cirkuszhercegnő nagyoperett egyedi formában való bemutatása A Budapesti Operettszínház és a Fővárosi Nagycirkusz együttműködésében jött létre. A koprodukció fogalmát általában filmek esetében szokták használni, de erre a produkcióra is érvényes, hiszen egy mindkét részről művészeti alapokon nyugvó nagyon jólsikerült együtt alkotást, a közös munka gyümölcsét élvezheti az előadáson a nagyérdemű. Ez az együttműködés nem újkeletű, hiszen az együttgondolkodás nagyon szép példáját élvezhette már a teátrum közönsége többek között a Carmenben, vagy az Orfeum mágusában is. A színház sejtelmes világa ihlette a Fővárosi Nagycirkusz nemrég bemutatott új produkcióját, a Cirkuszherceget is.
A rendező a rendhagyó színhelyhez modernizálta az operettet, ezért az előadás szerves részét adják a cirkuszi akrobata számok és a látványos produkciók. A Cirkuszhercegnő egésze így sokkal vonzóbb és meggyőzőbb arcát mutatja. A színház, a csodálatos zene, és a sokoldalú cirkuszművészet összekapcsolása különleges, katartikus élményt nyújt a nagyérdeműnek. Homonnay Zsolt leporolta a darabot, nem csupán operett fináléval gazdagon dúsított szirupos előadást vitt színpadra, hanem komolyan vette Kálmán Imre operettjének tárgyát, a cirkuszt. Olyan koncepciót vitt színpadra, mely nyomán a lélek mélységeit feltárva azt a titkot és kettősséget ábrázolta, ami a cirkusz világát jellemzi, ahol a mosoly és csillogás mögött mélyen elrejtett titkok, bánat, magány és könnyek lapulnak.
Sztanyiszlavszkij, a cirkusz igazgatója Dézsy Szabó Gábor személyében már a darab elején felcsigázza a „cirkuszi” és nézőtéri közönség érdeklődését az előadás titokzatos főszereplőjének kiléte iránt:
„Varázslat! Volt nincs! Tiszta művészi teljesítmény művészet és vakmerőség. Úgy ugrik, mint egy tigris, úgy lovagol, mint egy isten, folyamatosan kísérti a halált. Mister X az ő fekete álarcával, amit semmi pénzért nem venne le…”
És ezzel elkezdődik a három órán át tartó igazi varázslat…
Miközben a színpadon bonyolódik az alaptörténet, a néző ezzel párhuzamosan betekintést nyer a manézsba. A híres Stanislavski cirkuszban rajongással figyelheti az igazi cirkuszosok lélegzetelállító produkcióit. Ebben az előadásban nem csak beszélnek róla, de teljes valójában a cirkuszban érezhetjük magunkat a porond közelében. A nézők elragadtatással figyelik a Fővárosi Nagycirkusz sztárjainak akrobatikus mutatványait. A rendezés nagy hangsúlyt fektet a főhős lelke mélyén eluralkodó magány szemléltetésére. Mister X lelkének megjelenítéseként mindvégig kísérője a magány hegedűse, a magány barátja ő. A darab elején nagyszerű párhuzamot vonva a színházban és a cirkusz világában is érezhető, a csillogás mögött mélyen megbúvó magányérzést Csanády Bernát gurtni száma jeleníti meg. Egyedül a magasban, miközben a háttérben sír a hegedű, nagyon szép ábrázolás, magányosan lógva a semmi közepén.
A lelki egyensúly megteremtésének tökéletes ábrázolása azután a „cirkuszban ülők” legnagyobb tetszésnyilvánítása közepette Vladimir Erofeev cirkuszművész görgőegyensúlyozós száma. Ennek a végtelenül nehéz egyensúlynak a megtartását jelképezi produkciójával görgő balance száma. A néző eddig talán elképzelni sem tudta, hogyan lehet egymásra pakolt hengereken, egy szál deszkán állva, úgy egyensúlyozni, miközben még körbe is forog, hogy közben labdákkal is elképesztően zsonglőrködjön valaki ezalatt.
A látványos cirkuszi forgatag egzotikus világa mögött azután a színpadon fokozatosan felsejlik az orosz arisztokrácia pompás, csillogó, azonban titkolt hazugságokkal átitatott élete. Kálmán Imre operettje a szerelem minden gyönyörűségét és keserűségét elénk tárja, és hogy lehetne megkapóbban és kifejezőbben beszélni a szerelemről, mint a zene, az operett nyelvén?
A cirkuszban játszódó szerelmi mesében az álcázás épp olyan fontos szerepet kap, mint a grandiózus látványvilág. A monumentális díszlet, mely Túri Erzsébet nagyszerű elgondolásait dicséri tökéletesen funkcionál cári orosz palota belsőként, szerelmi légyott budoárjaként, a másik pillanatban már II. Katalin cárnő titkos kápolnája, ahol a kegyenceit, a részeg lovastiszteket és a mámoros udvarhölgyeket adták össze titokban, vagy épp betekintést nyerhet a néző a cirkusz porondra, ahol izgulhat a főhős lélegzetelállító produkcióján, de láthat valódi cirkuszi produkciókat is. A hatalmas ledfalak által vetített háttér új dimenziókba emelte a darab elképzelt világát, csodálatos lehetőségeket biztosítva a képzelet szárnyalására.
Az operett egy klasszikus szerelmi háromszög megkapó története szerelemről, titkokról, féltékenységről, bosszúról, melynek a végén mindenki elnyeri méltó jutalmát, akit, vagy amit neki szánt a sors… A történet Fedóra Palinszka hercegnő, a titokzatos Mister X és az eseményeket bonyolító, féltékenységi bosszúját szövögető Szergej Vlagyimir nagyherceg szövevényes szerelmi háromszöge Kálmán Imre csodálatos muzsikájával elmesélve. Szemet, fület gyönyörködtető felnőttmese.
A főhős, Mister X titokzatos kiléte sok kérdést vet fel a szereplőkben, ki lehet ő valójában, miközben mi nézők tudjuk, hogy a férfi nem más, mint Fedja, Oroszország tisztje, aki szerelmi bánatában szegődik a vándorcirkuszhoz. Fiatal szerelmét eltiltják tőle. Fedora férjhez megy a dúsgazdag, idős herceghez majd később özvegy marad. Eközben Fedja megszökik a hadseregtől és beolvad a mutatványosok közé, álarcot öltve egyre nagyobb sikereket ér el és a cirkuszban újra találkozik régi szerelmével is, ám a lány nem ismeri fel. Fedóra egy este a szentpétervári nagycirkuszban ül, és páholyából figyeli az arcát álarc mögé rejtő Mister X artista lenyűgöző mutatványait, ami felkelti érdeklődését a titokzatos férfi iránt. Mindeközben férfiak egész sora epekedik a hercegnő kegyeiért. A legnagyobb hódolója Szergej Vlagyimir nagyherceg, a cár dúsgazdag unokaöccse, aki miután kosarat kap Fedórától bosszút forral. Hatalmas estélyt ad, melyre meghívja Fedórát és a cirkusz valamennyi fellépőjét is. Alkut köt a titokzatos Mister X-el, aki az estélyen álarc nélkül jelenik meg és az előkelő társaságnak Koroszov hercegként mutatja be.
Fedóra őrülten szerelmes lesz, az ismeretlen herceg rabul ejti a szívét. Hogy ki ez a herceg? A történet arra keresi a választ, ha kiderül, hogy csak egy cirkuszi artista, aki arcát és érzelmeit álarc mögé rejti, akkor elég erős lesz-e a szerelem, hogy áthidalja a társadalmi különbségeket?
Intrikák sora veszi kezdetét, egy kikosarazott szerelmes, rosszindulatú férfi keveri a szálakat a nagyherceg személyében. A cél Fedora Palinszka megleckéztetése, megalázása az úri társaság előtt. Izgalmas kalandokon mennek keresztül a főhősök míg a fináléban, ahogy egy operettől elvárjuk, a sok csalódás és félreértés után győz a mindent elsöprő szenvedély, és mindenki elnyeri méltó jutalmát. A cirkuszhercegnő történetének középpontjában elhelyezkedő szerelem cseppet sem rendhagyó az operett műfajában. Az álarc mögé rejtőző Mister X és Fedora hercegnő végül ugyanúgy egymásnak rendeltettek, a kötelező félreértések és a szerelmei párviadal műfaji sajátosságait követve, akárcsak Marica és Tasziló a darabot sorban megelőző Kálmán Imre operettben, a Marica grófnőben.
Titkok és kettősség jellemzik a cirkusz világát: a porondon csillogó jelmezben pompázó, óriási sikerrel ünnepelt akrobata a mindennapokban egy boldogtalan figura, csak úgy, mint a teli szájjal hahotázó bohóc, aki igazából gondterhelt és szomorú, a közönséget meghódító műlovarnő pedig valójában nem más, mint csupán sikerre és szerelemre vágyó fruska. De az őszinte érzelmek végül még a cirkuszban is győzedelmeskednek.
Fedóra Palinszka: Kiss Diána
Kiss Diána nagyszerű választás volt a női főszerepre, hiszen hangja, szépsége, kisugárzása mind a női szépségideált megtestesítő Fedórát idézi. Hercegnői belépője érzéki szépségűre sikerült, férfiszíveket meghódítva csak úgy a színpadon, mint a nézőtéren. Az előadás zajos sikeréhez nagyban hozzájárultak kéjes szépséggel megszólaltatott melódiái.
Fedora szerepében Kiss Diána a premieren ragyogott. Nem is akárhogy. Diána finoman nőies, törékeny, mégis erős jelenség, a magával ragadó előadásmódja és hangja miatt. Fedora megszemélyesítőjeként igazán csillogott, lendületes és minden eddigi szerepénél kacérabbra véve a figurát. Kedves, szép jelenség… A néző csak csodálattal tudja figyelni gyönyörű hangját, női érzékenységét vagy épp kacérságát, végtelen vidámságát, laza, olykor pedig szívszorító játékát.
Mister X – artista: Sándor Péter
Sándor Péter a teátrum közismert színésze Mister X dalainak megszólaltatásakor félreismerhetetlenül musicales énekmodorával különleges színt vitt az előadásba. Az ő bonvivánja nem mesebeli hősszerelmes. Mindennapi, titkos lelki vívódásokkal teli hús, vér ember, társadalmi státus nélkül, szemben Fedorával, a hercegnővel, aki a felső tízezer képviselője. Másként formálja meg a titokzatos és jóképű, romantikus figurát, mint egy operett énekes, és ez jót tesz a produkciónak. Az álombeli lovag jelleme mögött egy hús-vér Don Juan, igazi szívtipró bújik meg. Mister X álarc mögé rejtőzésének indítékát nagyszerűen fogalmazza meg.
„Ez a bohóc bosszúja a társaságnak, aki megveti, ezért nem láthatja a közönség Mister X arcát.” Titokzatos homály veszi körül, jelleméből fakadóan nagyon jól formálja meg a magányos hős szerepét.
Szergej Vlagyimir – nagyherceg: Dolhai Attila
Dolhai Attila Szergej nagyherceg szerepében a fölösleges, mégis nélkülözhetetlen harmadik a történetben, aki valójában az események alakulásának mozgató rugója. Bár a darab férfi főszereplője Mister X, Szergej Vlagyimir pedig a történet vesztese, viszont Dolhai Attila ennek a darabnak magasan a győztese. Szerepformálásának hála egyszerre egy ijesztően öntörvényű, mégis szeretetre méltóan intrikus, némi feszes, oroszos túlzással. Az ő Szergej Vlagyimir nagyhercege férfiúi hiúságában sértett, bosszút forraló akarnok, ám ez a felsőbbrendűség jól áll neki. Az ő erőteljes színpadi jelenlétét aranyozza be legérezhetőbben a közönség tetszésnyilvánításának a verőfénye.
Méltóságteljes, tekintélyt parancsoló nagyúri megjelenésével eléri, már mielőtt megszólal, hogy a figyelem középpontjába kerüljön. Megjelenésének súlya van a színpadon. Tökéletesen alakít egy olyan nagyhatalmú férfit, aki nem tűri az elutasítást. A néző úgy érzi az ő nagyhercege nem szerelmes Fedórába, csak akarja őt. A birtoklási vágya erősebb, mint a vonzalom, melyet a nő iránt érez. De vajon van ennek a nagyhercegnek szíve? Vagy csak a fene nagy önérzete és férfi-virtusa? Hajlamos a néző azt hinni, hogy nincs szerelem a szívében, csak a birtoklási vágy.
Attila ösztönös, birtokló, kemény, kérlelhetetlen, önző hercege magával ragadja a nagyérdeműt. A szerepben igazi leplezetlen ösztönös férfi-virtusát mutatja. Amikor épp nem ő van egy jelenet középpontjában, csupán „némán szemléli” az eseményeket a háttérben, akkor is érdemes rá figyelni, mert arcjátékával szenzációsan lereagál minden apró történést… A mimika, a grimaszai, amivel kommentálja az eseményeket, nagyon kifejező: a méla undor, a megvetés az arcán a megrendezett esküvő alatt minden gondolatát nagyszerűen alátámasztja. Játékában tökéletesen felfedezhető korábbi szerepeinek hozadéka: a Sybillben alakított Petrovjának oroszos tartása, a Chikagói hercegnő Nagyhercegének ellentmondást nem tűrő magabiztossága, a darab végi távozása pedig a nézőt a Cigányszerelem végén Józsi magányos távozására emlékezteti a magány hegedűsétől kísérve, hátrahagyva, átengedve a szerelmet…
Előadása szuggesztív, hangja tökéletes, erős, tisztán zengő, mélységei különlegesek, hercegként igazi arisztokratikus jelenség. Nagyszerűen érvényesül hangja, játéka… személyiségének elementáris sodrása mindenkit magával ragad.
Egy klasszikus operettben a primadonnán és a bonvivánon kívül kötelezően lenni kell még egy szerelmi szálnak, mely a szubrett és a táncoskomikus között szövődik. Kálmán Imre történetében a színpadon a fantasztikus párost, aki a nézők nevetőizmait rendesen megdolgoztatja az Erdős Attila Slukk Tóni kicsit nagyon lúzer, anyuci kedvence, egyébként világfi és Nagy Alma Virág, Mabel Gibson műlovarnő, a cirkusz meg nem értett üdvöskéje szerepében.
Slukk Tóni – világfi: Erdős Attila
A táncoskomikus szerepkör betöltésének feltétele az operettek világában a kiváló mozgáskultúra és tánctudás, a megfelelő énektudás és komikusi véna, mely Erdős Attila sajátja, tökéletes választás volt a szerepre. Olyan szerencsés lehetett, hogy megkapta a darab igazi tejfölszerepét. Mint az életet vidám oldaláról megközelítő világfi tobzódott a szerepben. Látszott rajta, hogy imádja a karaktert, ahogy ugrált, ahogy beszélt, ahogy hozta az anyámasszony katonája szerep minden velejáróját az egyszerűen utánozhatatlan. Kiélvezte a szerep adta lehetőségeket maximálisan.
Míg Dolhai Attila határozott fellépésével, magabiztos tartásával szavak nélkül is magára vonja a nézők figyelmét, még ha nem épp ő van egy jelenet középpontjában, akkor is ha csak néma szemlélője az eseményeknek, addig Erdős Attila komikumának csillogtatásával éri el ugyanezt, a közönség figyelmét elvonva a jelenet középpontjában állókról. Briliáns játékával ellopta a showt mindenki elől. Komikus vénája minden szerepében lenyűgöz, itt sem történt ez másképp. Olyan frenetikus esetlenséggel és gyermeki bájjal hozta a mamától való szorongást, hogy Slukk Tóni karaktere hiteles és nagyon szerethetővé vált a nézők számára.
Mabel Gibson – műlovarnő: Nagy Alma Virág (e.h. SZFE)
Hibátlanul alakítja a naív, bűbájos karaktert. Szubrettszerepét a derűs harsányság magasfokára emelte. A táncoskomikus és szubrettünk közötti szerelem kellőképpen viharos, lendületes formát öltött játékukban. Nagy Alma Virág ifjú tehetségként már elnyerte a nézők szívét a korábban bemutatott Hamupipőke főszerepével. Ebben a karakterszerepben görkorcsolyázó, meg nem értett cirkuszi attrakcióként végtelenül bájos, élénk, furfangos, hamiskás és komikus egyszerre.
Slukk Karola - üzletasszony, Tóni édesanyja: Kalocsai Zsuzsa
Tökéletesen hozza a régimódi, szigorú, de igazságos üzletasszony karakterét. Határozott, de mégis kedves, elegáns, fiának a legjobbat akaró, nagyon szerethető karakter.
Aki hisz abban, hogy odafent van valaki, aki mindent szépen elrendez, ezért áldását adja fia és annak választottja házasságára. „Ha az úr valamire egyszer már igent mondott, akkor nekünk, embereknek itt lent a földön csak Áment szabad…”
Dala szívszorítóan gyönyörű végszó:
„Oly jó az Isten, mert vigyáz reánk ott fönt a menyországnak arany trónusán…” Kalocsai Zsuzsa igazi jelenség a színpadon.
Pelikán – főpincér: Faragó András
Faragó András nagyszerű jellemábrázolással mutatja be a sokat látott, jóságos főpincér karakterét, aki ahol tud, segít. Leleményesen, ha csak egy „fuvallattal” is, ami egymás karjaiba repíti végül a szerelmeseket… A vicces figura megformálása fenomenális, már a puszta jelenléte is egy igazi színfolt, csakúgy, mint Kalocsai Zsuzsáé. Nagyszerű, végtelenül szerethető párost alkotnak.
A darab során fantasztikus teljesítményt nyújt a színház énekkara és csodálatos koreográfiákkal színpompás, fergeteges táncaikkal varázsolja el a nagyérdeműt a színház balettkara. A darab egyik fénypontja mindjárt a második felvonás elején előadott orosz kozák guggolós tánc: „Kislány vigyázz csókra szomjas a huszár…” melynek szólótáncosa a darab két férfi főszereplője. Sándor Péter és Dolhai Attila igazi férfivirtussal, féktelen szilajsággal, hatalmas erővel, tűzzel szólót táncolnak, énekelnek. Sugárzik belőlük az igazi, férfias, ősi erő, kozák virtus. Eggyé válnak a tánckarral, lábuk egy rugóra jár, szívük egy ütemre dobban velük. A férfias erőpróba fitogtatása, melyet szűnni nem akaró ovációval hálált meg a lelkes közönség.
A balettkar másik csodálatot kiváltó fellépése az esküvői fogadás fénypontja, mely az igazi cári orosz arisztokrácia miliőjébe repítette a nézőt. Csodaszép táncuk kicsit az egyik legszebb orosz balettet, a Hattyúk tavát juttatja eszünkbe.
Manapság az operett igazi kihívás az előadóművészeknek és a rendezőnek. Sok színpadi leleményre, átütő, fantáziadús játékra van szükség ahhoz, hogy a közismert slágerek, poénok ne elcsépelt klisékként jelenjenek meg, hanem a huszonegyedik századi néző számára is élvezetesen.
Maga a darab mese a szerelemről, féltékenységről, kényes helyzetek szenzációs megoldásáról. Egy szerelmi sokszög története csodálatos dallamokkal, rengeteg humorral színpadra álmodva.
Megkockáztatom, az utóbbi évek legszebben színpadra álmodott, legszórakoztatóbb operettje. Egytől-egyig nagyszerű alakításokkal, csodálatos hangokkal, és dallamokkal. A színpadkép valami gyönyörű, a jelmezek Füzér Anni jelmeztervező színpompás csodái, melyek híven tükrözik az egykori cári Oroszország mesébe illő gazdagságát.
Hatott a varázslat. A darab végén a tapsrendnél "hipnózisból" ébred a néző mert, ez az az operett ami ellazít, elringat, egy másik világba repít. Tökéletesen betölti szerepét, amire abban a három órában vágyik a néző.
Tündérmese minden tekintetben, ahol a rátarti „hercegkisasszonyt” megleckéztetik, az ifjú herceg pedig végül mégiscsak megtalálja a szerelmet… Csodálatos díszletekkel, mesébe illő jelmezekkel, fergetegesen vidám alakításokkal és olyan zenei világgal, ami száz százalékosan az ember lelkét simogatja, valahányszor hallja. Hol édes-búsan andalítva, hol vérpezsdítő ritmusával, máskor meg szívfacsaró sírva búsuló mulatásával.
Hogy a gyönyörű hercegnő, Fedora Palinszka végül kitől és milyen körülmények között kapta a Cirkusz Hercegnője gúnynevet, akinek a kíváncsiságát a történet felcsigázta, az járjon utána a Budapesti Operettszínház valamelyik előadásán.
Jegyek a márciusi előadásokra ide kattintva kaphatóak!
Írta: Kókainé Ibolya
Fotók: Budapesti Operettszínház /Janus Erika/
Fővárosi Nagycirkusz /Urbán Ádám/
Szereposztás:
- február 21. péntek, 19:00
Fedóra Palinszka: Kiss Diána
Mister X – artista: Sándor Péter
Szergej Vlagyimir – nagyherceg: Dolhai Attila
Mabel Gibson – műlovarnő: Nagy Alma Virág (e.h. SZFE)
Slukk Tóni – világfi: Erdős Attila
Slukk Karola - üzletasszony, előbbinek édesanyja: Kalocsai Zsuzsa
Pelikán – főpincér: Faragó András
Sztanyiszlavszkij – cirkuszigazgató: Dézsy Szabó Gábor
Luigi Pinelli - a cirkusz konferansziéja: Péter Richárd
Szaszkuszin gróf - egy orosz huszárregiment kapitánya: György-Rózsa Sándor
Petrovics - egy orosz huszárregiment hadnagya: Imre Roland
Brusovszki - a nagyherceg adjutánsa: Miklós Attila
Cirkuszi recepciós: Csengeri Ottília
A magány hegedűse: Kiss-Balbinat Ádám
Zongorista: Cseh Dalma
Cirkuszművészek:
Németh György: Artistaművész
Nánai Dávid: Artistaművész
Pataki Zoltán: Artistaművész
Csanády Bernát: Artistaművész - gurtni, székegyensúlyozás,
Vladimir Erofeev: Artistaművész - rolla-bolla
Alkotók:
Zeneszerző: Kálmán Imre
Szövegíró: Julius Brammer, Alfred Grünwald
Magyar dalszöveg: Kulinyi Ernő
Magyar dalszöveg átdolgozó és magyar prózaszöveg: Orbán János Dénes
Dramaturg: Orbán János Dénes
Zenei vezető: Pfeiffer Gyula
Karigazgató: Szabó Mónika
Világítástervező: Bodor Ákos
Vizuális hatások: Somfai Péter
Rendezőasszisztens: Birkenstock Rebeka
Rendező munkatársa: Lenchés Márton
Koreográfus asszisztens: Incze Kitti
Koreográfus asszisztens: Sasvári Laura
Görkorcsolya koreográfia: Stephany Boateng
Step oktató: Csömör Marcell Krisztián
Cirkuszművészeti konzultáns: Csicsely Zoltán
Jelmezkivitelező: Füzér Anni
Díszlettervező: Túri Erzsébet
Jelmeztervező: Füzér Anni
Koreográfus: Krizsán Dániel
Rendező: Homonnay Zsolt