A világ legsikeresebb operettje Kecskeméten!

Nagyoperettel, rendezőként tér vissza az idei évadban Szerednyey Béla a kecskeméti Katona József Színházhoz. A víg özvegyet, Lehár Ferenc alkotását október 14-én mutatják majd be olyan neves művészekkel, mint Sáfár Mónika, Fejes

Nagyoperettel, rendezőként tér vissza az idei évadban Szerednyey Béla a kecskeméti Katona József Színházhoz. A víg özvegyet, Lehár Ferenc alkotását október 14-én mutatják majd be olyan neves művészekkel, mint Sáfár Mónika, Fejes Szandra, Egyházi Géza és Kiss Zoltán. A gyönyörű muzsika és a szerelem, mint fő mozgatórugó adott. Szerednyey Béla azonban a történet mélyére ásott, hogy valódi emberi kapcsolatokat mutathasson a közönségnek.


Miért érdemes A víg özvegyet, ezt a nagyon kedvelt operettet újra és újra műsorra tűzni? Önt mi ragadta meg ebben a történetben?


Világviszonylatban is ez az operett a legjátszottabb. Kerestem az okát, hogy miért nem mondjuk a Csárdáskirálynő a legsikeresebb, hiszen abban háromszor annyi sláger van, mint A víg özvegyben. Azt hiszem, a titok nyitja a nagyon jól eltalált, érdekes és frivol címben van: az özvegy szó szomorúságot sejtet, a víg ennek az ellentéte, a kettő együtt pedig olyan hatást kelt, hogy „na, ezt meg kell nézni!” Nem vagyok zene-esztéta, de Lehár zenéjét én árnyaltabbnak és komolyabbnak érzem Kálmán Imre dallamainál: ez is hozzájárulhat a sikerhez – vélekedik Szerednyey Béla rendező. – Hogy mi érdekelt engem ebben a darabban? Miután prózai szakon végeztem, arra fektettem a hangsúlyt, hogy egy dramaturgiailag is jó szüzsével dolgozzunk. A már említett Csárdáskirálynővel ellentétben, ahol nagyon jók a figurák, és egyértelmű, jól kidolgozott a cselekmény, A víg özvegynél hiányérzetem volt. Akár egyetlen mondatban is össze lehetne foglalni, miről szól: egy férfi találkozik a volt szerelmével, aki éppen megözvegyült, újra szerelemre lobbannak, de nem akarják megcsókolni egymást, majd végül a harmadik felvonásban, kölcsönös sértegetések után mégis kibékülnek. Így Német Virág dramaturggal átdolgoztuk kissé a szüzsét, főként az emberi kapcsolatokra fókuszálva. Eközben több érdekességet, párhuzamot is felfedeztem. Az egyik különlegessége A víg özvegynek, hogy itt nem a megszokott operett négyest látjuk, hanem egy operett hatossal találkozunk: van egy idősebb és egy fiatalabb primadonna is. Hanna karaktere bizonyos szempontból hasonlít a Csárdáskirálynő Cecíliájára, vagyis egy beérkezett, sikeres nőt látunk, aki a karrierjét házasság útján szerezte. Szerintem még Dürennmatt: Az idős hölgy látogatása című darabjának hősére is hajaz. Az ő sorsánál is jobban érdekelt engem a két fiatal szerelmes, Rosillon és Valencienne története. Valencienne-ről egy másik általam rendezett darab, az Anna Karenina jutott eszembe: itt is, ott is idős férj mellett él a lány, és olthatatlan szerelemre gyullad egy fiatalabb férfi iránt. A különbség az, hogy Valencienne nem akarja, hogy ez a szerelem beteljesedjen. Ahhoz, hogy ezek az izgalmas szálak jobban kidomborodjanak, a szereplők szövegét is átírtuk. Néhány mellékszereplő is nagyobb teret kap a mi változatunkban.

A zenét is megváltoztatták?

Mint minden ehhez hasonló nagy vállalkozásnál most is team-munkában dolgozunk. A zenéért Károly Kati, a kecskeméti színház zenei vezetője felel, ő pedig szigorúan betartja a kottát. Volt például az egyik dalban egy teljesen magyartalan szófordulat. Ezt átírtam, de nem jött ki a szótagszám, ezért arra kértem az énekeseket, hogy húzzák össze egy hanggá a kérdéses részt. Kati másnap jött, és mondta, hogy szó sem lehet ilyesmiről, úgyhogy megkerestük a mindkettőnknek megfelelő megoldást. De a lényegre térve a zenéhez csak néhány összekötő rész tekintetében nyúltunk hozzá, számot nem vettünk el a darabból, és nem is tettünk hozzá. Eredetileg három felvonásos az operett, mi azonban egy szünettel játsszuk.

Milyen lesz az előadás látványvilága?

Ennél az előadásnál is Rózsa István díszlettervezővel dolgoztunk együtt, akivel már több közös produkciónk volt. Amikor Pista lejött megnézni a helyszínt, rögtön azt mondta, hogy a díszletnek olyannak kell lennie, mint a kecskeméti színház belső terének, vagyis a fehér és arany színekkel játszik majd. Egy nagyon impozáns és mégis nagyon egyszerű díszletterv született, amelynek az alapja egy oszlopsor. Három helyszínünk van: a kert, a követségi fogadóterem és a párizsi Maxim orfeum. Az én ötletem alapján a váltás úgy történik majd a helyszínek között, hogy 180 fokban elfordul a díszlet. Nagyon szép lesz, remélem, a nézőknek is tetszeni fog.

Több neves énekes szerepel a darabban, közülük Sáfár Mónika már többször is énekelte Hanna szerepét. Milyen az összhang a kecskeméti társulat és a vendégművészek között?

A Danilót alakító Egyházi Géza és Kiss Zoltán Kecskemét kedvencei, őket már jól ismeri a város közönsége. Sáfár Mónika valóban sokszor énekelte már ezt a szerepet, számára a prózai rész jelent újdonságot. Derzsi Gyuri Rosillon szerepében először mutatkozik be a hírös városban – én őt jól ismerem, hiszen a színművészetin az osztályomba járt. Nyegus szerepében Sirkó László és Pál Attila lép színpadra, Csombor Teréz Olgát játssza. Külön öröm, hogy Csizmadia Laci bácsi is velünk van, aki 78 éves kora ellenére üde színfoltja az előadásnak, nagyon jól együtt tud működni a fiatalokkal.

Szerző: Bera Linda

A Víg özvegyre jegyek már online vásárolhatóak! Jegyvásárláshoz kattints ide! A szereposztásról pedig ide kattintva olvashatsz bővebben.